Penelope Bloom - His Banana/Bekapnám (Bekapnám 1.)
Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.
Az új főnököm szereti a szabályokat, és van egy, amit senki sem mer megszegni…
Senki sem érhet a banánjához.
Komolyan.
De én persze megérintettem.
Ha jobban bele akarunk menni, valójában a számba is vettem.
Megrágtam… és még le is nyeltem.
Tudom… Rossz, rossz lány vagyok.
Ezután vettem észre őt, és akár elhiszitek, akár nem, nem úgy lehet a legjobb első benyomást kelteni, ha épp a pasi banánjától fuldokolsz.
Egy kicsit visszamegyek az időben. Mielőtt még megérintettem egy billiomos banánját, végre megkaptam az első igazi kiküldetésemet üzleti riporterként. Ez nem a megszokott, béna munka volt, mint interjút készíteni egy kukással a kedvenc útvonaláról, vagy cikket írni arról, hogy milyen nagy dolog összeszedni a kutyaszart a kertekből.
Nem bizony. Az ilyenekből épp elég is volt.
Ez volt a nagy kitörési lehetőségem, hogy bebizonyítsam, több vagyok, mint egy két lábon járó katasztrófa. Be kellett épülnöm a Galleon Enterprise-ba, hogy bebizonyítsam a korrupciós gyanút.
Jöhet a James Bond-zene.
Csak annyit kellett tennem, hogy felvetetem magam gyakornoknak, és simán lenyomom az interjút Bruce Chambersonnal.
De fel kellett volna készülnöm rá, hogy a pasi úgy néz ki, mint akit direkt a női vágyak megtestesítésére faragtak. Viszont így is muszáj volt összehoznom. Semmi baki, semmi bénázás, semmi apró baleset. Csak kevesebb, mint egy óráig kellett összeszedettnek lennem.
Vissza a jelenbe, a konferenciaterembe, a banánjával a számban. A banánjával, amin még a neve is rajta volt nagy, fekete betűkkel. Pár perccel, miután ezt észrevettem, bejött, és rajtakapott. Pár perccel ezután már fel is vett.
Tudom… Nekem sem tűnt túl jó jelnek.
Penelope Bloom - Her Cherry/Megnyalnám (Bekapnám 2.)
William:
Hogy hogyan találkoztam vele?
Hát, egy úriember sosem kérkedik.
De szerencsére én nem vagyok az.
Először is fizettem a cseresznyéjéért (a pitéjéért, de nem ez a lényeg).
Aztán megfosztottam a virágaitól.
És utána? Ott hagytam a névjegyemet, majd kisétáltam, mintha az enyém lenne a hely.
Ja, mondhatni, hogy erős indítás volt.
Hailey:
Hogyan találkoztam Williammel?
Besétált a pékségbe, vett egy cseresznyés pitét, ellopott egy virágokkal teli vázát – még mindig nem tudom, mire kellhetett neki –, majd végül ott hagyta a névjegykártyáját.
Mielőtt elmondom, mit csináltam a névjegykártyával, valamit tisztázzunk:
William rosszabbkor be sem léphetett volna az életembe.
A pékségem a csőd szélén állt.
A bizarr exem nem akart békén hagyni.
Ó, és amúgy egy 25 éves szűz voltam – igen, a tény, amit a barátaim minden adandó alkalommal az arcomba vágtak.
Ha a szüzesség-problémámat Williammel oldottam volna meg, az olyan lett volna, mint egy kalapáccsal lecsapni egy legyet. Brutális túlzás, bár a legjobb fajta.
De William őrülten dögös volt, ami hülye tettekre készteti a nőket. Olyan szexi volt, hogy még az én fejem is tele lett mindenféle őrültséggel. Például azzal, hogy egy légy még örülne is, ha William és a tökéletes kocka hasa csapná le. Így már legalább ketten lettünk volna így ezzel.
Szóval felhívtam.
Talán jobban át kellett volna gondolnom. Talán épp bele sétátok egy katasztrófába, és csak várom, hogy megtörténjen.
Tudtam, hogy bajban vagyok, amint meghallottam a szexi, mély hangját a vonalban, ahogyan azt mondta: „Még mindig őrülten kívánom a cseresznyédet. Kiszállítást vállalsz?”
Penelope Bloom - Her Muffin/Felfalnám (Bekapnám 3.)
Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.
Egy dögös, új főnök szexi testtel és isteni muffinokkal.
Aki ráadásul a középsulis szerelmem.
És nem emlékszik rám.
Ugyan mi gond lehet?
Persze azon kívül, hogy őt látva alig bírom a bugyimban tartani a saját muffinomat, pedig pár hónap múlva fel kell pattannom egy repülőre, hogy Párizsba utazzak egy művészeti suliba, ahol végre valóra válhatnak az álmaim, amikre igazán, hosszú-hosszú évek óta vágyom. Nem hagyhatom, hogy egy pasi keresztbe tegyen ennek. Szerencsére csak egy gyors munkát kaptam tőle, pár dekorcuccot kell csinálnom egy nagy halloweenbulira. Szóval Emily, te szexmániás, nem szabad megtörnöd, még akkor sem, amikor a pasi édesebbnek néz ki, mint a péksütemények, amiket süt. És még akkor sem, ha utánad ő a legnagyobb rajongója az őszi-téli ünnepi időszaknak. Vagy ha ugyanúgy imádja a horrorfilmmaratonokat. Vagy ha elolvadsz már csak a mosolyától is. Szóval bármilyen álomszép is a szeme, tökéletes a teste, tudom, hogy fel kell szállnom arra a gépre, és ki kell vernem a fejemből a gyönyörű gyerekeinket, akikkel a fehér kerítéses házunkban éltünk volna. Ugye?
Penelope Bloom - His Package/Megkapnám (Bekapnám 4.)
Csillapodj, te perverz! A postaládámba.
Ja, és hogy kinek a csomagja? Persze ki másé, mint a dögös szomszédomé.
Most mondanám, hogy a francba… De őszintén: rég csusszant már bele bármi is a ládámba.
És bár ha választanom kéne, hogy kinek az életét mentsék meg, tízből kilencszer inkább egy macskát választanék, mint egy embert, de ez a pasi másnak tűnt. A folyosó túloldalán lévő lakásban élt, az a tipikus zárkózott, szép cipős típus volt, akinek olyan az illata, mintha egy Calvin Klein-reklámból lépett volna ki, és tuti fogselymezett is. A lényeg, hogy teljesen nyilvánvalóan ura volt az életének. Ő volt Mr. Tökéletes, és ha engem kérdezel, le kellene szállnia a magasból közénk. Vagy csak belém. A hosszú, vastag… Itt inkább abbahagyom ezt a gondolatot.
Miután megtaláltam azt a csomagot, egészen véletlenül valahogyan kinyílt, és hát nem volt más választásom, mint belenézni. Kiderült, hogy Mr. Tökéletes mégsem annyira tökéletes, ugyanis rejteget valamit. Ki gondolta volna?
Segítek: én gondoltam. Vagyis reméltem. És borzasztóan élveztem minden egyes másodpercét annak, ami ezután következett. Még a vibrátoraim társaságánál is jobban. Bár ez talán nem meglepő.
